Daganatos betegségek gyógyítása
A tumoros betegségeknek számos formája van: közös bennük a megváltozott anyagcseréjű sejtek féktelen szaporodása és áttétképző képessége. Az orvostudomány és a természetgyógyászat egyre több hatékony gyógymódot ismer, így a rosszindulatú daganat felfedezése ma már az esetek többségében sem végzetes diagnózis. Szervezetünkben nap mint nap - egyes adatok szerint napi mintegy ezer alkalommal - keletkezhetnek rendellenes sejtek, mégis nagyon ritka, hogy ezekből betegség fejlődik, mivel az immunrendszer sejtjei ezeket normálisan képesek felismerni és elpusztítani. Néha a sejteknek sikerül kibújniuk a szervezet ellenőrzőrendszerének felügyelete alól. Erre nagyobb az esély, ha az immunrendszer valamiért eleve gyengébb hatásfokkal működik. Ismert tény, hogy egyes betegségek (pl. AIDS) vagy immunszupresszív gyógyszerek szedése gyengítik az immunrendszert. Az ún. szelíd gyógymódok között első helyen álló Gerson terápia is az immunterápiával és a szervezet folyamatos méregtelenítésével fejti ki hatását.
A rendellenes működésű sejteket három nagy csoportba osztjuk:
A jóindulatú (benignus) tumor soha nem ad áttétet, a helyén marad, és a környező sejtektől, szövetektől saját kötőszövetes tokban elhatárolódva növekszik. Eltávolítása után a beteg maradéktalanul gyógyultnak tekinthető. Leggyakoribb képviselői a méh simaizom-tumorai, a miómák, egyes festékes bőrelváltozások, illetve a főleg a tarkón és háton található zsírtumorok. A semimalignus (átmeneti) tumor szintén nem ad áttétet, de tokja sincs, így könnyen belenő a környező szövetekbe, azokban terjed és roncsol, elégtelen műtéti eltávolítás után kiújul. A rosszindulatú (malignus) tumor sejtjei képesek arra, hogy a primer tumorról leszakadva a vér, nyirokrendszer és közvetlenül a szövetek útján újabb helyekre vándoroljanak a szervezetben. Az elszabadult sejtek útközben elpusztulhatnak, az immunrendszer megsemmisíti őket, vagy pedig megtelepszenek és osztódni kezdenek; ekkor beszélünk áttétről (metasztázisról).
A neoplázia (karcinóma, szarkóma, rák) összefoglaló neve tehát azoknak a betegségeknek, amelyeket rendellenes anyagcseréjű sejtek féktelen szaporodása és áttétképző képessége jellemez. A karcinómák hámeredetű (fedőhám, mirigyhám) daganatok, a szarkómák pedig kötőszövetek, támasztószövezet, izmok és származékaik sejtjeiből alakulnak ki.
A fehérvérűség külön kategóriát képez, amely vagy a nyirokcsomók vagy a csontvelő rosszindulatú megbetegedésének következménye.
A rákos megbetegedéseket azon szervek alapján is lehet csoportosítani, amelyben az elsődleges (primer) tumor létrejön. Az elsődleges tumor mielőbbi felfedezése és eltávolítása azért fontos, mert minél tovább növekedik, annál valószínűbb, hogy valóban áttétet is képez. A teljes gyógyulás csak valamennyi tumoros góc felszámolásával érhető el, de amennyiben a primer daganatot nem fedezik fel idejében, ez már nem mindig lehetséges. A metasztázisok rendszerint az eredeti tumorhoz közel vagy a műtéti hely közelében, a közeli nyirokcsomókban, illetve a vérárammal elérhető szervekben képződnek. A holisztikus gyógymódok, melyekhez a Gerson terápia is tartozik, nem a daganatra, hanem a teljes szervezetre koncentrálnak, képessé téve azt arra, hogy a betegséget saját maga küzdje le.
Miben segíthetünk?
Válassza ki az Önt érdeklő szakterületet: